Szülinapi extra

Egy kis meglepetésként, ma rendhagyó módon jómagam, azaz Szöszke ragadja meg a billentyűzetet, és enged szabad folyást a gondolatoknak.

Az ok pedig nem más, hogy a blog kisgazdája ma ünnepli 27. születésnapját.

Ta-damm! Isten éltesse sokáig, szülei örömére!

Az egyik kívánság pedig az volt e jeles alkalom kapcsán, hogy vendégművészként ma én legyek málnaszörp bloggere.

Sokat törtem a fejem, hogy mi is legyen a téma. Komoly felelősség ez, hiszen a maroknyi, ámde annál lelkesebb olvasótábort nem szeretném elriasztani. Több lehetséges felütés is felmerült bennem.

1. Romantikus: üzenet az éteren át, hogy mi ketten mint borsó meg a héja...
De ez nem tetszett, mert szerintem ez kettőnkre tartozik. (bocsesz)

2. Vicces: kulisszatikok a szerzőről, amit csak most, csak Nektek, csak Tőlem tudhattok meg...
Ezt is elvetettem, élőben sem mindig értik a humorom... :)

3. Elgondolkodtató: 27 év, hogy rohan az idő, amikor megismerkedtünk, még csak 19 volt (asszem), és hogy azóta mennyi mindent megéltünk együtt. Sok érdekes helyen jártunk, mint Párizs, Jordánia, Görögország, London, Montenegro, Szlovénia, Dánia, Horvátország.

Annak idején, ha kettesben akartunk lenni, nekem a 2.-ra kellet felmásznom Esztergomban a koleszba, és a Katolikus Főiskola kissé molyszagú lányainak meghökkent tekintetétől övezve osontam be a szobájába, hogy aztán reggel 6.30-kor 2 lelkes takarítónő ránknyissa az ajtót, amit aztán gyorsan be is zártak, hogy azonnal jelentsék az in flagrantit. Most pedig már a 4. albérletünket rendeztük be, és élünk úgy, mint az igazi felnőttek.

Hogy mennyi mindent köszönhetek neki, hiszen az én és a kiscsaládom életében is fontos változásokat tudot elérni kitartó, cserfes, közvetlen lényével.

Ebből talán Te, kedves olvasó is érzékelsz valamit, hiszen az első, néhány kissé görcsös (1-2 óráig tartó) bejegyzés után, mostanában már sitty-sutty gurulnak ki a szavak az ujjai végéből. Könnyű neki, hiszen ébren töltött életének 95%-át gondolkodással tölti, ha éppen nem beszél. Amikor beszél, akkor pedig azt mondja el, amin az előbb még gondolkodott...

Aki Agatha Christine-n nevelkedett már sejtheti, hogy az "Elgondolkodtató" mellett tettem le a voksomat, és hagyom, hogy a fejemben cikázó gondolatok a klaviatúrát csapkodva legyenek mindenki által láthatók.

Furcsa érzés, de tetszik...

Szóval 27 éves lett a kishölgy, aki a tegnapi estét jópár szaké, japán és magyar sörök társaságában töltötte új kollégái társaságában, és jómagam 02-kor furikáztam haza. Ennek megfelelően a mai estét az ünnepség, ajándékozás ("Ez a nap csak rólam szól" a szülinapok jeligéje) után egy eü-sétával vezettünk le, amit azért a közeli Vörös Oroszlánban fejeztünk be 1-1 kancsó tea társaságában.


Már csak 16 percem van, hogy még a napján publikáljam ezt a szösszenetet, úgyhogy a most még egyszer gyorsan átnézem az elgépeléseket, helyesírási hibákat, amikből biztos maradt 1-2.

Remélem, hogy a csatolt képből Te, kedves olvasó is látod az örömöt, és az ijedséget, ami az alattomosan berobbanó virágot formázó tüzijáték okozott az ünnepeltnek! A sikkongatást nem vettem fel...


Drága Blogtulajdonos, bízom benne, hogy sikerült még egy kis boldogságot okoznom a fenti sorokkal!

Még 1szer Nagyon Boldog Születésnapot Kívánok Neked!

Csókol: Szöszke

ui: már csak remélni tudom, hogy a kedves ismeretlen ismerősök is ráncok nélkül úszták meg ámokfutásomat! :) Gyertek máskor is, mert nagyon vár ám Titeket, de ez titok...