Ma Björkös reggel volt. Egészen hangosra állítottam a volumét, hogy a külső zajok közül semmi se zavarhassa a muzsikát.Természetesen az "All is full of Love", volt az első, csak azután jöhetett a "Joga", s koronázta meg mindezt a "Pagan Poetry". :)
Teljesen átszellemült arccal kerülgettem reggel a belvárosi kutyakaka-halmokat, tele voltam energiával.
Egy tegnap esti telefon a kedves Bocitól azt helyezte kilátásba, hogy ma igenis fel kell vennem a kesztyűt. Aztán persze Boci harcias kedvét egy éjszakai szellő elfújta, vagy ő maga hagyta ott reggel az edzőteremben. Így aztán fordíthattam a nehezen összekuporgatott tartalékaimat különféle intézmények ellen, hogy szegény Buú-t megvédhessem a mindenféle követelésektől.
Mert azok vannak doszt.
Fizetés, az nincsen. Az elfogyott valahol a dzsípiesz, meg a dvd árus és a benzinkút környékén...
Én azzal is tökéletesen boldog voltam, hogy ma először az én válogatás-albumomat hallgattuk az irodadzsungelben!
És hát, Rob Fleming már megmondta, milyen lélekemeló hatása van egy ilyen muzsika-mixnek;)
Mintha az óramutató is gyorsabban járta volna jól kitaposott útját...
Az idő elszaladt még a bürokrácia kis útvesztőinek feltérképezésével, Boci különkívánságival, s csak arra eszméltem, hogy a gyomrom nyomatékosan figyelmeztet; ha nem kap azonnal valamit, sztrájkolmi kezd. Így felkerestem török testvéreimet, s fel is faltam egy egész vegamenüt biztos, ami biztos.
A déután maradék részére így elég volt az értelmessen csillogó tekintet és a magabiztos bólogatás, amíg a svéd autón távozó dzsungelfia után intgethettünk megkönnyebbülve.
A várt megmérettetés csocsó formájában elmaradt. (Asszem érdeklődés hiánya miatt.)Úgyhogy most a legfontosabb feladat, hogy estére a Deák közelében fellelhető forralt bor árusítóhelyeket feltérképezzem, nehogy felkészületlenül érkezzem az esti találkára.
Arra készülök ugyanis, hogy 180 centi fölötti barinőmmel borba fojtom ma a bánatom.
Azt pedig, ami birizgál, majd máskor leírom...
Teljesen átszellemült arccal kerülgettem reggel a belvárosi kutyakaka-halmokat, tele voltam energiával.
Egy tegnap esti telefon a kedves Bocitól azt helyezte kilátásba, hogy ma igenis fel kell vennem a kesztyűt. Aztán persze Boci harcias kedvét egy éjszakai szellő elfújta, vagy ő maga hagyta ott reggel az edzőteremben. Így aztán fordíthattam a nehezen összekuporgatott tartalékaimat különféle intézmények ellen, hogy szegény Buú-t megvédhessem a mindenféle követelésektől.
Mert azok vannak doszt.
Fizetés, az nincsen. Az elfogyott valahol a dzsípiesz, meg a dvd árus és a benzinkút környékén...
Én azzal is tökéletesen boldog voltam, hogy ma először az én válogatás-albumomat hallgattuk az irodadzsungelben!
És hát, Rob Fleming már megmondta, milyen lélekemeló hatása van egy ilyen muzsika-mixnek;)
Mintha az óramutató is gyorsabban járta volna jól kitaposott útját...
Az idő elszaladt még a bürokrácia kis útvesztőinek feltérképezésével, Boci különkívánságival, s csak arra eszméltem, hogy a gyomrom nyomatékosan figyelmeztet; ha nem kap azonnal valamit, sztrájkolmi kezd. Így felkerestem török testvéreimet, s fel is faltam egy egész vegamenüt biztos, ami biztos.
A déután maradék részére így elég volt az értelmessen csillogó tekintet és a magabiztos bólogatás, amíg a svéd autón távozó dzsungelfia után intgethettünk megkönnyebbülve.
A várt megmérettetés csocsó formájában elmaradt. (Asszem érdeklődés hiánya miatt.)Úgyhogy most a legfontosabb feladat, hogy estére a Deák közelében fellelhető forralt bor árusítóhelyeket feltérképezzem, nehogy felkészületlenül érkezzem az esti találkára.
Arra készülök ugyanis, hogy 180 centi fölötti barinőmmel borba fojtom ma a bánatom.
Azt pedig, ami birizgál, majd máskor leírom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése