Ma már nincsen olyan deprimált napom, mint tegnap volt.Lehet, hogy bipoláris vagyok? :)
Ezzel kezdődött volna tegnap a bejegyzésem... Nem sikerül, mert siettem nagyon a Trafóba, A jég című előadást megtekinteni :)
Jó későn lett vége, úgyhogy tegnap elmaradt az élménybeszámoló.
Szándékban áltt ma délelőtt a múlasztást pótolni, de ez a nap nem az a nap volt...
Majd' szétvetett egész nap a mondanivaló a tegnap esti élményektől.
Hatalmas várakozással indúlta a színházba, és nem kellett csalódnom! Ez amúgy egy nagyon nehezen emészthető darab Szorokin tollából, Mundruczó Kornél rendezésében. Szeretem a Krtétakörös előadásokat. Eddig még egyik sem okozott csalódást. Szöszke is élvezte, úgyhogy a Nibelung-lakóparkra is váltok jegyet. Eléggé zokni vagyok most, hogy az élményket ecseteljem, ezért nem erőltetem. Inkább teszek egy könnyelmű ígéretet, hogy holnap. Még lógok a gospellel is, nem felejtettem el ;)
Amilyen jól indult ez a szerda, 7:17-es kelés, kíválló reggeli, stb., olyan hirtelen kezdett zuhanórepülésbe a teszésmutató indexe már a délelőtt folyamán!
Asszem, a pénz az oka mindennek, de Bojler Úr sem könnyíti meg a dolgomat! Mindehhez hozzájárult még Fuvola Kisasszony magánakciója, és fél 5-re már a pokolban éreztem megam, igaz a kalandok még korántsem értek véget.
Estére aztán szorongó gyomorral zártam be az ajtót utolsóként(!). Hála az égnek, Szöszke mindig érzi, hogy mikor mire van szükségem, úgyhogy a kellmetlen nap rettenetes utóízét sült kolbásszal, kürtős kaláccsal és forralt borral öblíttettük le a Vörösmarthy-téren. Sétáltunk egy jót, mostanra ott pihen a mazsolás tejberizs a gáztűzhelyen, egy szóval: minden jó, ha jó a vége!
Holnapra azért egy sokkal nyugisabb napot kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése