A tegnapi eredményes nap után -ajándék-kutatás estig, utána a mézeskalácstészte elkészítése, főzés, takarítás- ma sem ülhettem nyugton a hátsó felemen.Úgyhogy rövid kitérő után, ma este is házitündérkedtem :)
Kisütöttem a tegnap begyúrt "echte handmade" mézeskalácsot.
Először bepánikoltam, mert a tegnap ragacsos, mint engedelmes tészta totál megmakacsolta magát, és vadul ragaszkodott a pipacsos vájdlinghoz :( Ráadásul olyan kemény lett, mint a beton. Tíz körömmel kapartam ki, aztán telefonos segítséget kéretm, hogy akkor mi legyen. Szerencsére, csak egy kicsit melengetni kellet az elegyet, aztán indulhatott is a gyúrás, dagsztás, simítás, nyújtás, formázás. Ekkorra már Szöszke is hazaért a Kispál éves jubileumi albumával (dupla album!), amint persza azon nyomban alávetettünlk a lézeres kezelésnek, úgyhogy az este az ideálishoz közelített. Azért csak közelített, mert még mindig nem átjárható a két orrnyílásom a levegő számára, így minig egy fulladásközeli élményben van részem, ami nem túl kellemes.
Sajnos, a TV Maci most győzedelmeskeedett a magyar trió felett, úgyhogy a folytatásra holnapig várnom kell, de amit eddig hallottam, az fülmelengető volt. Már nagyon várom a pécsi koncertet!!!
A mézekalácsra vissztaérve. ezer köszönet édesanyám pécsi barinőjének, aki nem Cili, hanem egy táncoslábú angyal. Ha valai kedvek kapna hozzá, akkor nem kell sokat tétovázni!
Íme a hozzávalók:(1 adag)
25 dkg méz,
10 dkg vaj, vagy margarin,
1/2 kg liszt,
1 csapott evkanál szódabikarbóna,
1 evőkanál mézeskalécsfűszer,
1 citrom héja,
1 egész tojás
és 2 tojás sárgája.
Elkészíteni pedig a következőképpen kell:
A mézet a cukorral és a vajjal állandóan kevergetve langyosra melegítjük a gázon. Ez azért kell, hogy a cukor és a vaj elolvadjon. A liszthez hozzáadjuk a szódabikarbónát, a fűszersót és belereszeljük a citrom héját. Öszzkeverjük és egy illatos elegyet készítünk, Ehhez adjuk a szirupot. A kép akkor lesz teljes, ha hozzádjuk az egy egész tojást, illetve a két tojássárgáját. Eztán lehet elkezdeni dagsztani.
Eddig nem nagyon szerettem tésztát gyúrni, de ez nagyon kellmes volt, tuniillik, kellemes meleg volt a masszától ;)
Amennyiben mindezeken a lépéseken végigmegyünk, kapunk egy nagyon-nagyon, elképesztően ragadós tésztát. Azon egy ideig még dolgozunk, aztán mehet a hűtőbe csicsikálni egy éjszakára. Nálam tapasztaltabb szakácsnők azt mondják, ennél többet is lehet pihentetni, mert annál könnyebb lesz majd vele bánni a nyújtáskor. Egy kisujjnyi vastagra lehet hagyni, akkor jó duci lesz, amikor megsül.
A kiszaggatott formákat aztán egy kivajazott tepsibe tsszük, amúgy szerintem jopbb a sütőpapír, majd előmelegített sütőbe tesszük, és végig árgus szemmel lessük, mert nagyon gyorsan megsül. Kb. 4-5 perc alatt. Szöszkével mi azt hittük nem is sült meg, de aztán kiderült, hogy ez úgy jó, ha egy kicsit még puha. Tehát, a sütőből kivéve, egy fémdobozba teszük, kicsit várunk, hogy hűljön, aztán mehet is a kamrába karácsonyig. Tejeskávával tálaljuk.
Szóval ennyi. Nem egy nagy kunszt. Vagy ahogy Boci mondaná: "nem egy nagy vasziszt."
Ami nagyon jó még benne, hogy miközben sül, nagyon kellmes mézeskalács illat terjeng a lakásban. Hmm...
Ja, és a képen ezek az én süteményeim!
Íme a hozzávalók:(1 adag)
25 dkg méz,
10 dkg vaj, vagy margarin,
1/2 kg liszt,
1 csapott evkanál szódabikarbóna,
1 evőkanál mézeskalécsfűszer,
1 citrom héja,
1 egész tojás
és 2 tojás sárgája.
Elkészíteni pedig a következőképpen kell:
A mézet a cukorral és a vajjal állandóan kevergetve langyosra melegítjük a gázon. Ez azért kell, hogy a cukor és a vaj elolvadjon. A liszthez hozzáadjuk a szódabikarbónát, a fűszersót és belereszeljük a citrom héját. Öszzkeverjük és egy illatos elegyet készítünk, Ehhez adjuk a szirupot. A kép akkor lesz teljes, ha hozzádjuk az egy egész tojást, illetve a két tojássárgáját. Eztán lehet elkezdeni dagsztani.
Eddig nem nagyon szerettem tésztát gyúrni, de ez nagyon kellmes volt, tuniillik, kellemes meleg volt a masszától ;)
Amennyiben mindezeken a lépéseken végigmegyünk, kapunk egy nagyon-nagyon, elképesztően ragadós tésztát. Azon egy ideig még dolgozunk, aztán mehet a hűtőbe csicsikálni egy éjszakára. Nálam tapasztaltabb szakácsnők azt mondják, ennél többet is lehet pihentetni, mert annál könnyebb lesz majd vele bánni a nyújtáskor. Egy kisujjnyi vastagra lehet hagyni, akkor jó duci lesz, amikor megsül.
A kiszaggatott formákat aztán egy kivajazott tepsibe tsszük, amúgy szerintem jopbb a sütőpapír, majd előmelegített sütőbe tesszük, és végig árgus szemmel lessük, mert nagyon gyorsan megsül. Kb. 4-5 perc alatt. Szöszkével mi azt hittük nem is sült meg, de aztán kiderült, hogy ez úgy jó, ha egy kicsit még puha. Tehát, a sütőből kivéve, egy fémdobozba teszük, kicsit várunk, hogy hűljön, aztán mehet is a kamrába karácsonyig. Tejeskávával tálaljuk.
Szóval ennyi. Nem egy nagy kunszt. Vagy ahogy Boci mondaná: "nem egy nagy vasziszt."
Ami nagyon jó még benne, hogy miközben sül, nagyon kellmes mézeskalács illat terjeng a lakásban. Hmm...
Ja, és a képen ezek az én süteményeim!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése