Hétköznapi egyveleg

Sok mindennel le vagyok maradva!
Ráadásul ma olyan eseménydús napom, volt, hogy nem is tudom, hol kezdjem a beszámolót!
Elvileg tegnaptól kezdve beköszöntött az új időszámítás az életemben, ami gyakorlatilag azonos a többi ember újévi fogadalmával.
Az én céljaim a következők:
- fizikumom erősítése (vékonyabb, fittebb karosszéria),
-szellemi erőnlétem megerősítése -angol( még mindig), még több könyv, még több film, még több színház és kiállítás
- minden reggel elvégezni Az öt tibeti c. jóga gyakorlatot
-visszaállítani az anyagcserémet a karácsony előtti ütemébe, vagyis:
nincsen csócsamócsa este 6 után, vagy csak gyümölcs.
Ebből tegnap asszem semmi sem valósult meg :( Reggel beállítottam egy negyed órával korábbra az ébresztőt, de aztán mégis a szundiztatás mellett tettem le a voksot... Az ízlelőbimbók kényeztetését még egész jól tudtam kezelni, csupán egy kis sütőtököt ettem 6 után.
De ma jól felszívtam magam! Órazörgésre pattant a szemem ( a monoklis is), elvégeztem a gyakorlatokat!!! Azt hiszem, az energia-háztartás helyreállítás amellet még ez is a funkciója. becsületesen bevallom, én ma ebből egy hajszálnyit sem éreztem. Tudom, még sokszor meg kell csinálnom, hogy igazán ellazuljak, energetizálódjak közben.
A dzsungelben is minden teljesen jó volt. Akarom mondani az irodában. Bocival megegyeztünk, február első keddjétől két hétig szabadságon leszek, mert ajánlottak egy olyan alkalmi munkát, amivel gyakorlatilag az egy havi fizetésemet azonnal megkapom. Szerencsére úgy tudtam tálalni ezt az egészet, hogy megkönnyebbülve egyezett bele. Meglepve vettem észre, hogy azt gondolja, a borzasztóan unalmas megbeszélésünk után, hogy én fel fogok mondani. Miért gondolta hogy én ezzel megvárom az egyeztetés végét??? Ezt ő sem tudja...
Lényeg, a lényeg -ahogyan egy kedves ismerősöm töltögeti a mondanivalóját, hogy a végén megegyeztünk. Mindenki boldog!
Délutánra is maradt az aktivitásomból. Gépírni tanultam. Tegnap ugyanis fogadást kötöttünk Szöszkével. Amennyiben egy féléven belül megtanulok vakon gépírni, akkor ő fizet egy hosszú hétvégés nyaralást, amennyiben ez nem sikerül, akkor pedig én állom a cechet. A haszon mindkét esetben ugyanaz: egy kellemes, kikapcsolódás valahol, no meg persze kevesebb elütés a bejegyzéseimben;)
És még mindig nincs vége!
Este pedig végre megtaláltuk álmaink lakását, amit február elsejétől kis is bérelünk! Bizony ám! Először a szokásos: ígéretesen indult, aztán a valóságban nem olyan, mint ahogyan elképzeltük. Végül találomra felhívtam egy számot a listánkból, még ma este meg is tudta mutatni a tulaj, mi pedig elsőre beleszerettünk. Kilátással a Gellérthegyre, erkéllyel, hallal, hálószobával meg ízléses bútorokkal, ahogyan kell. Ez egy igazi pozitív nap! Még napsütés sem kellett hozzá.
Joggal vetődik fel a kérdés a bejegyzéshez csatolt képpel kapocsolatban, hogy akkor ez hogyan kerül ide??
Ez Újév első napján készült Pulában, az Amfiteátrumban.
A korábbi szokásunkhoz híven nem egy "vad" házibuliba mentünk, hanem inkább kiruccantunk.
December 28-án úgyis lementünk Pécsre a koncert miatt, ezért inkább fogtuk magunkat és elmentünk egy kicsit a melegbe. No, azért nem volt annyira meleg, de legalább felidézhettük, milyen a vakító napsütés. Még egy kicsit a szeplőim is előbújtak...
A fenti egyveleg után zárásként csak annyit, hogy holnapra kérek " Mehr licht!" és legalább olyan fantasztikus napot, mint amilyen az a mai volt!