2008. január 26., szombat

Mozgásban a páros

Zabkása-kúrám 4. napja a mai. Ez azt jelenti, hogy minden nap valamennyi étkezésén zabkását eszem...
Ez most nem is olyan fontos, csak reggel azon gondolkoztam, hogy mivel dobjam fel a mai napot, és kiböktem, hogy menjünk el a bolhapiacra. Szöszkének is tetszett az ötlet, mivel elég időben felébredtünk (Szombaton már elég felnőttes a 3 /4 9, nem?), ezért útnak is indultunk.
Útközben még beadtuk az egyik bringát tavaszi szervizre, a vicces fiúkhoz a R. Wallenberg utcába. Nagyon kedvesek, alaposak, és mivel mi jövő héttől már a XI. kerület lakosainak körét bővítjük, így a defekt javítását még most elintéztük, mert onnan nem 5 perc séta lesz...
Azt vettem észre, hogy soha nem térek a tárgyra, hanem elkezdem Léda tojásaitól.
Reggel kellemesen sütött a nap, az időjós 11 fok körüli hőmérséklettel hitegetett, meg úgyis nagy környezetvédő vagyok, így elvetettem az autózás, mint városban való közlekedést a mai napra. Könnyű átmeneti felsőruházatban vágtunk neki a délelőttnek, ami nem bizonyult olyan jó ötletnek, mivel ahogy kiléptünk a házból, megéreztük a nem túl tavaszias szellőt...
Az Oktogontól gyalog közelítettük meg a bolhapiacot. A kis séta a meghozta a kedvem a vásárláshoz, vettem is egy polársapkát, mert a fuvallat már-már levitte a fejemet. A meteorológusnak annyiban igaza volt, hogy árnyékos helyen tényleg nagyon kellemes idő volt! Jól éreztük magunkat! Vásároltunk 8 db Zsolnay kávéscsészét. Igazi nyaralós kávéscsészék, régi virágmintával, ahogyan azt kell. Az alkudozásról még van mit tanulnunk, Hosszas egyeztetés után végül megkaptuk mindet 2.200 Ft-ért.
5 ezerről indultunk, majdnem jók voltunk 1.800-ra a hat darabért, de aztán inkább elhoztuk az összeset, így előbb szabadultunk.
Ezek után elhatároztam, hogy nem veszek könyvet, mert van egy kedvenc árusom ott a piacon. Már majdnem elcsábultam, sőt a kezemben volt már egy-egy kötet, mire a "bácsi" elrikkantotta magát, hogy senki többet harmadszor, mert a teljes készletet eladta. Szöszke pont fültanuja volt az üzletnek, a fickó 50 Ft-os darabáron vett meg mindentt.
Teljes haszon, hogy azt a könyvet, amit kedves testvérem hajkurászott, megtaláltuk és el is hoztuk egy nem túl vevőbarát eladótól hoztuk el, akinél még alkudozni sem lehetett. Egy bolhapiacon!!!
Eddig valahányszor a Vajdajhunyad vár előtt elmentünk annyiszor hallgattam Szöszke sztorijait a Mezőgazdasági Múzeumbeli élményeiről. Már kitaláltam hogy egyszer meglepiként elviszem őt oda, de megelőzött. Hazafelé egyszerűen csak bementünk. Fáztunk is, meg én még úgysem voltam. Ott készült a kép, nagyon gyönyörű ólómüveg ablakok vannak! A napütsében pedig teljes pompájukban ragyogtak.
A múzeum földszinti része nemrég egy felújításon ment Keresztül, ezért már elég "látogatóbarátnak" lehat nevezni, mert a feliratok újak és angolul, meg németül is kiírtak mindent. Volt egy a talajba rejtett, üvaglap alá helyezett rész, ahol egy ásatást mutattak be -nekem ez nagyon tetszett, mert gyerekkoromban sokáig régész akartam lenni. Ötletes volt még az is, hogy felépítettek egy jurtát és egy I. István korabeli kunyhót is. Rossz pont jár viszont azért, hogy egyikbe sem lehet bemenni, pedig ez lenne a lényege. A gyerekeknek van kint egy mikroszkóp, meg kis petricsészékben gyógynövények, azt lehet vizsgálni, van puzzle is, mindent összevetve egész jó volt.
Viszont az emelet az katasztrófa! A régi képeken látszik, hogy a Vadászkiállításhoz nem nyúltak kb. 50 éve! Jó lenne, ha egy kicsit fel tudnák turbózni itt Magyarországon is a múzeumokat, mert így elég unalmasak. Külföldön valahogy jobban foglalkoznak azzal, hogy ne csupán informatív, hanem élvezhető kiállításokat csináljanak.
Hazafele még sétáltunk egyet az Andrássy úton, ahol egészen meglepődtünk, hogy mekkora forgatag volt. Majdnem mint az Oxford streeten :) Mindenki trendibe vágta magát és korzózott a jó időben- a belvárosban egy cseppet sem fújt szél. Most estére még terveztem egy mozit, már ezer éve szertném megnézni az Este című filmet, de mos inkább punnyadunk, olvasgatunk és majd jövő héten bepótoljuk.
Kedden már úgyis moziztunk, megnéztük a Vágy és vezeklést, megint premier előtt.
Kíváncsi vagyok az új Tarr filmre is, remélem, Szöszkét rá tudom majd beszélni, mert elvileg a következő alkalommal ő választhat, hogy mit nézzünk...

1 megjegyzés:

amilgade írta...

Ezt a bolhapiacozást nagyon irígylem, kár hogy nálunk nincs ilyen piac!