Tegnap hirtelen felindulásból megnéztük a Macskafogó 2-t. Nem nagy várakozással léptem a vetítőterembe, de azért az egynek a színvonalát természetesnek vettem. Az első negyed óra után kiderült, hogy itt nem lesz fuldokló röhögés, maximum egy-két fáradt ajakelhúzás. Nekem kicsit shrekkes volt, ahogyan filmparódiákat vittek a képekbe, de a cselekmény lapos volt, mint ahogyan a frázsipuffogtató, olcsó szóviccek is. Az első részben megismert karakterek, akiknek egyes mondásaiból szállóigék születtek, éppen csal felköszönnek a vásznon a velük kapcsolatos történések nem is szerves eleme a sztorinak. Pedig a számomra egytelen vicces momentuma a filmnek a patkány figurák megöregítése. A képeken látszik is. Az eltelt 20 év termése a "férfiaknál" apuka pocak, szerzetesfolt a fejtetőn. A csajszinál pedig a sportolással való felhagyás miatti súlygyarapodás seggvágás kibuggyantó csípőnadrággal fűszerezve.A történet amúgy egy Stanley nevű egér-újságíró heroikus küzdelmét mutatja be, hogy a hipnózisból felébresztett, újra egérhúsra éhező macskáktól megvédje a civilizált egértérsadalmat.
A film egy újabb megerősítés a számomra arról, hogy a második rész sohasem tudja felülmúlni az első éményeit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése